Ez a titokzatos l�ny egy sz�t sem sz�lt az�ta, hogy ki mondta: „Semmis�g volt”. Valami�rt nem is mert�nk hozz� sz�lni, pedig nagyon kedves teremt�snek l�tszott. Rin nem b�rta tov�bb, �s � t�rte meg els�k�nt a csendet.

- M�rt mentett�l meg minket? – k�rdezte Rin. Eleinte Kimiko csak hallgatott, de azt�n megsz�lalt.

- Nem szeretem, ha olyan embereket b�ntanak az ilyen sz�rnyetegek, mint ti – v�laszolta Kimiko.

- Azt hiszed, gy�moltalanok vagyunk? – k�rdezte m�rgesen Len.

- Nem t�nt�k valami k�l�nleges embernek… - folytatta Kimiko – kiv�ve a ruh�tok – c�lzott Rin �s Len �lt�z�k�re.

- Mit mondt�l? – h�zta fel mag�t Len.

- Nyugi braty� – nyugtatta meg Rin.

- �s te honnan j�tt�l? – k�rdezte Rei. Kimiko felmutatott a hegyekre.

- W��… - �muldozott Len. Kimiko kicsit d�h�sk�sen n�zett Lenre. – Ezt az�rt mondtam, mert nagyon sz�p lehet a hely.

- �s �n meg az�rt n�ztem r�d ilyen cs�ny�n, mert lehet, hogy sz�p odaf�nt a vid�k, de el van �tkozva sz�rnyekkel – mondta hat�rozottan Kimiko.

- Kimiko mi csak… - kezdte el Rin, de Kimiko f�lbe szak�totta.

- Nem Kimiko! – csattant fel. De azt�n ellazultak az arcvon�sai �s kedvesen mondta.– Hanem Kimi. – Mind a n�gyen elmosolyodtak.

- Akkor… Kimi… - mondta Rin. – Te mit keresel itt, ha ott fenn lenne r�d sz�ks�g az embereknek?

- Nincsenek m�r fenn emberek – mondta Kimi �s lehajtotta a fej�t. – Vagy meghaltak, vagy elmentek. – Kimi feln�z ragyog� mosolyg�s arccal. – Nem baj! A m�lt m�lt. Nem lehet v�ltoztatni rajta.

- Ez… igaz… - mondta �muldozva Len. Ekkor egy ugyanolyan sz�rny, mint az el�bb felt�nt az egyik f�n, de sokkal nagyobb volt.

- Itt a mama – mondta Kimi �s m�r fel is ugrott, hogy r�t�madjon a sz�rnyre.

A sz�rny gyorsabb volt �s m�r r� is vetette mag�t Kimire.

Rei is nagyon megs�r�lt �s Kimi is m�r kezdi elvesz�teni az eszm�let�. Rin �s Len m�g talpon vannak.

- Lehet, hogy nem fog hatni r�… - kezdte Rin, de a sz�rny a fark�val Rin arc�hoz csapott �s Rin a f�ldre esett, de m�g j�l van.

- Ok�! – mondta Len �s belekezdett az �nekbe. Rin is hozz� kapcsol�dott.

- Ne… m�r… meg… int? – mondja Rei egyre �lmosabban. Kimi nem aludt el, de a sz�rny igen. Kimi felt�p�szkodott. Odament a sz�rnyh�z. Megn�zte, hogy m�r m�lyen alszik-e �s egy kis t�rt vett ki a szokny�ja al�l �s beled�fte a sz�rny sz�v�be. A sz�rny m�g utolj�ra egyet megmozdult f�jdalm�ban �s meghalt. Rin �s Len m�g mindig �nekelt. Kimi nem tudja mi�rt, de � nagyon �gy �rezte, hogy ide tartozik ebbe a csapatba � is elkezdett �nekelni. Rei felkelt mert m�r nem hatott r� Rin �s Len altat� zen�je �s meghallotta a t�k�letes zen�t. Rin, Len �s Kimiko �neke nagyon j� volt �s el se tudta k�pzelni m�sk�pp.

Abbahagyt�k az �neket.

- Cs�cs! – mondja Len.

- Nekem is tetszik! – v�gta r� Rin.

- Veletek maradok! – jelentette ki Kimi.

- T�nyleg? – k�rdezte Rin �s Kimi nyak�ba ugrott.

- Persze! – mondta Kimi �s mind a h�rmukat �t�lelte �s mind elnevett�k magukat.

- V�rjunk csak – kezdte Len. – �n �g eddig nem k�romkodtam. – nagy leveg�t vett �s elki�ltotta mag�t.

- Kurva j�, hogy vel�nk van Kimi! – mire ezt kimondta Len m�r el is �jult, mert Rin a tark�j�ra v�gott.