- Tehát… Liu… kedves… mért pont belőlem szívod ki a vért? – kérdezte kedvesen Dark.

- Nagyon jó szagod van… - mondta Liu és megint elkezdett Darkra mászni de Dark leütötte magáról. – Mármint a véred nagyon jó. De hát te nem is érzed, hogy szívom a véredet, úgyhogy nem baj… ugye?

- Hát… - kezdett elpirulni Dark – Nem szeretem, hogyha valaki szívja a vérem… - Ezzel Dark felállt a földről és elment Arisáékhoz.

- Dark – kezdte Kaito -, Arisa! Bemutatom a barátaimat. Layra – mutatja Layrat, de ő csak a kardját tisztítja a vértől – És Hitotsubashi Miont. – Mion elkezdett integetni Arisa és Dark felé. Arisa visszaintegetett, de Dark nem. Arisa, Dark és Kaito úgy látta jónak, hogy tovább mennek. Megkérdezték a többiektől, hogy velük akarnak e tartani, de csak Layra mondta vissza az ajánlatot. Kaito és Mion nem is csodálkozott rajta, csak a többiek. Dark valamiért azon nem lepődött meg, hogy Liu nem akar elmenni tőlük, de hagyta, hogy jöjjön velük, de előbb elmentek keresni egy jó szálláshelyet, amin rendesen kialudhatták magukat. Mion felajánlotta, hogy náluk alhatnak. Mindenki jó ötletnek tartotta, mert annyira fáradtak voltak, hogy egy lepukkadt helyen is tudtak volna aludni… de tévedtek. Mionnak nagyon szép kis faháza volt. Volt benne 2 szoba 2-2 ágyal és 1 kanapé. Pont elfértek benne. Mivel Arisa és Mion elég kényesek voltak ők mentek az egyik szobába. Kaito nem nagyon akarta, mert emlékszik még, hogy Mionnal, hogy találkozott és, hogy mit tett. De nem akarta magára vonni a figyelmet így elindult a kanapé felé és le akart volna dőlni, de már Liu elfoglalta a helyet. Gyűlölködve ment az utolsó szobába ahol Darkkal kellett egy szobába aludni. Amikor belépett látta, hogy Dark egy fotót néz az agyában feküdve. Mikor Dark észrevette, hogy Kaito is bent van és őt figyeli gyorsan elrakta a képet és kiült az ágy szélére.

- Kaito! – mondta kedvesen Dark. – Légy szíves csukd be az ajtót. – Kaito becsukta az ajtót, de tett hozzá egy „megjegyzést”.

- Parancsára, fenséges úr!

- Ne gúnyolódj! – mondta Dark és egy párnát óvatosan a fejéhez dobott. – Beszélgetni akarok veled.

- Miről? – kérdezte Kaito és leült a másik ágy szélére, hogy Darkkal nézzen farkasszemet.

- Rólad… és rólam… - Kaito egy kicsit megdöbbent, de az arcán nem mutatta ki.

- Mondd.

- Én nem akarok veled rosszba lenni és tudom, hogy te „féltékeny” vagy rám, mert vigyázok Arisára…

- Nem vigyázol hanem… - kezdte volna Kaito, de Dark elcsitította egy kézmozdulattal.

- Én csak vigyázni akarok rá, de te lehet, hogy másképp látod, mint én.

- Az biztos!

- Elmagyarázom neked, hogy én hogy törősök Arisával és, hogy te hogy törődsz. – Dark újra előveszi a képet és megmutatja Kaitonak. Egy 4 tagú család van rajta. Egy anyuka, egy apuka, egy 6-7 évesnek látszó fiú, Dark, és egy fiatal kb. 1-2 évesnek látszó kislány. A lánynak rövidke kis fekete haja van és lila szeme. Kaito gondolja, hogy nem Arisa az, de egy kicsit hasonlít rá. Inkább megkérdezi.

- Ő Arisa? – mutat Kaito arra a kislányra.

- Biztos, hogy nem. Ő meghalt… - Kaito észrevette, hogy Dark nem akarta folytatni, biztos nagyon fájt neki. – Szóval azért vagyok ilyen Arisához, mert hasonlít az elvesztett húgomra és nem akarom, hogy te is ugyanezt elszenvedd. – Kaito kellemesen megdöbben, és aztán elmosolyodik. Kinyújtja a kezét Dark felé. Dark megfogyja és kezet ráz vele. Ekkor egy kis mocorgást hallanak az ajtó felől. Mind a ketten oda nyúltak a fegyvereikhez és elindultak az ajtó felé. Hirtelen kinyitják az ajtót és… beesnek a szobába Arisa és Mion.

- Bocsi – mondja Arisa. – Ő találta ki – mutat Mionra.

- Nem igaz… - kezdte volna Mion, de Dark a szavába vágott.

- Hallgatóztatok?

- Igen, de nem hallottunk semmit – mondta Mion és feltápászkodott. Felhúzta Arisát és mind a ketten jóéjszakát kívántak és elmentek aludni.

- Látom, jól el vannak – mondta Kaito.

- Aha… - mondta Dark és becsukta az ajtót.