M�snap reggel frissen keltek fel a t�bbiek, mert nagyon j�l �rezt�k magukat. El�sz�r Mion kelt fel. Azt�n felkelt Arisa – mert nem szokta b�rni, hogyha valakivel egy�tt alszik azt�n az meg elmegy – �gy elkezdte keresni Miont �s meg is tal�lta, de telefon�lt �gy nem zavarta csak hallgat�zott.

- Igen. A k�vetkez� ne innen legyen… �n is benne vagyok – mondta ezt az utols� n�gy sort feld�h�dve. – Na, cs� – �s ezzel lecsapta a telefont. Indult kifel� az ajt�n, de amikor kinyitotta szembe �llt vele Arisa hat�rozottan �s d�h�s szemmel. – J� reggelt. – mondta kedvesen Mion. – Valami baj van?

- Kivel besz�lt�l?

- Az egyik bar�tommal.

- Mir�l?

- Mert? – k�rdezte �rtatlanul Mion.

- Mi volt az a „�n is benne vagyok”, meg hogy „ne innen legyen”?

- Azt egy sz�linapi… - kezdte Mion, de l�tni lehetett, hogy szomor� �s lehajtotta a fej�t. – Nem egy sz�linapi buli, hanem igaz�b�l hal�l napi. A tes�m hal�l�t fogjuk… nem meg�nnepelni, hanem ink�bb gy�szolni csak bulival. - Elkezdett Mionnak r�ngani a v�lla – s�rt. Arisa mag�hoz �lelte, mert sajn�lta is, meg, mert rosszat gondolt r�la.

Mire a fi�k fel�bredtek, a l�nyok m�r nevetg�ltek valamin.

- J� reggelt – mondta Kaito a l�nyoknak.

- Ink�bb �lmos reggelt – helyesb�tette ki Dark.

- Mi t�rt�nt veletek? – k�rdezte Arisa.

- Mert? – k�rdezte Kaito.

- Egym�s mellett �lltok �s nem piszk�lj�tok egym�st.

- Amikor hallgat�ztak kib�k�lt�nk Kaitoval - mondta Dark.

- T�nyleg? – ord�totta �r�mb�l Arisa.

- Mi van? – k�rdezi Mion kicsit sz�gyenl�sen, mert le van maradva.

- Majd elmondom… - mondta Arisa. �s elmondta a kicsi t�rt�netet. Amikor �jra elindultak Mion visszautas�totta, hogy vel�k megy.

- De h�t mi�rt? – k�rdezi Dark.

- Nekem szerintem nem itt van a helyem… - kezdte Mion. Azt�n idegesen egyben kicsit but�n az egyik kez�t felemelte �s �gy folytatta a k�vetkez� mondatot. – Ezt ne �rts�tek f�lre…

- K�s�… - mondta Kaito.

- De… - kezdte Mion. – szerintem m�g fogunk tal�lkozni.

- Szerintem is. – mondta Arisa �s meg�lelte. Miont tal�lta az egyetlen igaz bar�tj�nak �s m�gis el kell mennie. Az � �lete m�r nem lehet t�k�letes.

Miut�n Mion elment elindultak d�lre. Nem mentek sok�ig, mert gyalog hamar kif�rad az ember.

- �s te Dark? – k�rdezi Arisa. – Te hogyhogy vel�nk tartasz?

- Tal�n, mert nincs m�s dolgom… - mondta Dark �s �sszek�colta Arisa haj�t. Kaito egy kicsit nevetett �s neki is �sszek�colta. – Mintha a tes�im lenn�tek. – mondta Dark nevetve. Azt�n elkomolyodott.

- Mi a baj? – k�rdezte Arisa.

- Valami… mintha… hi�nyozna… - kezdte Dark �s azt�n beugrott neki �s nem csak neki hanem Aris�nak is meg Kaitonak is. Ekkor egy l�ny – Mion – felsik�tott. (Nem volt neh�z meghallani a hangj�t, mert nem voltak messze a h�z�t�l.) Mindannyian felugrottak a hely�kr�l �s elkezdtek visszaszaladni. Dark bet�rt a h�zba �s… Liu m�g mindig aludt. Mion meg csak az�rt sik�tott, mert meg�gette mag�t f�z�s k�zben.

- H�t ti? – k�rdezte elakad� szavakkal Mion.

- Itt hagytuk Liut… - mondta Dark �s az �l�be vette az alv� v�mp�rt �s kicsoszogtak vele.

- Szia – sz�lt oda utolj�ra Kaito �s Arisa Mionnak �s elmentek onnan… tal�n �r�kre.