Rei és a kis csapata annál a lepukkant koszos, mocskos épületnél állnak. Egyre csak szállnak be az emberek az épületbe, gyönyörűségesebbnél gyönyörűségesebb ruhákban.

- Ők mind vámpírok? – kérdezi Len Reihez fordulva.

- Igen, de nem csak Kubában vannak vámpírok – mondta Rei és Lennek intett egy mosolyt.

Ekkor a hátuk mögül egy kis sikítást (boldog sikítást) hallanak.

- Rei! Te itt? – kérdezi egy lány… vámpírlány. Mikor Rei és a többiek megfordulnak, öt vámpírt-lányt látnak, akiknek jobb oldalt a hajukban van egy természetellenes vörös tincs. De nem ez rendíti meg őket leginkább, hanem az, hogy Reihez hasonlóan nekik is jobb szemük lila a másik meg természetes.

- Ti? Itt? – kérdezi Rei meglepődve és boldogan. Odaszalad a többi vámpírhoz és megölelik egymást. Rei aztán odafordul a többiekhez. – Csapatom bemutatom a testvéreimet.

- Testvéreidet? – kérdezi Kimi. Rei boldogan bólint.

- Unokatestvérek – mosolygott Rei.

- Oké – mondta Rin.

- Ő Murasaki – lépett elő egy magas lány. Neki rózsaszínes lilás haja volt és persze piros tincs jobb oldalt. Jobb szeme lila, a bal barna. – Ao – egy kékes hajú lány lépett ki. Jobb szem persze lila, bal kék, mint Reinek. – Bara – egy rózsaszín hajú fiatal lány lépett ki. Alacsony volt. Jobb szem lila, bal barna.

- Mindenkit úgy hívnak amilyen színű a haja? – kérdezi Clemy.

- Nem – mondta Rei. – Mert akkor engem Cha-nak hívnának, de én Reiame vagyok.

- Azt mondtad, hogy unokatestvéreid… akkor téged miért hívnának „Cha”-nak?

- Mert az ő anyjuk meg az én anyám egy húron pendülnek.

- Nem is igaz – mondta egy negyedik barna, rövid hajú lány, bal szeme barna. – És egyébként is, én lennék Cha, te pedig vagy, Aka, vagy Orenji.

- Mért lennék piros vagy narancssárga Ichigo?

- Fejezzétek be - mondta Murasaki nyugodtan.

- Ő – mutatta be Rei utolsó testvérét. – Keiko – és ő akkor Midori vagy Nezumi lenne – mondta Rei bosszantva Keikot, mert mindig is ezt tette vele. Keiko egy sötétzöld hajú szemüveges lány, bal szeme kék.

- Elég volt – mondta Keiko és szikrát hányó szemmel nézett Reire.

- Sokat változtál az elmúlt… hány éve is? – gondolkodott Rei. Rei gondolataiban mélyedve gyorsan kiszámolta, hány éve is „szökött” meg innen. – Megvan: 28.

- MIIIIIIIII? – kérdezte az ember csapat. – Huszonnyolc éve? – folytatta Azu.

- Még csak annyi telt el? – kérdezte hangosan magának címezve Ichigo.

- Milyen lassan telik az idő… - folytatta Ao – ez szörnyű.

- Igen…, de mi is szeretnénk hallani a barátaid nevét. – mondta Murasaki. Látni lehetett, hogy Murasaki a főnök, de Ichigo szeretne az lenni.

- Ja, persze – mondta Rei és a többiekhez fordult.

- Meg tudtuk jegyezni a nevünket, nem kell bemutatni – mondta Len. – Én Len vagyok.

- Rin.

- Himeori Kimiko, Kimi.

- Clemencé Poésy – mint mindig… nem most nem néztek bután a vámpír lányok.

- Egy francia? – kérdezi Ichigo.

- Igen – felelte Clemy. – De szólítsatok csak Clemynek.

- Yumi Azumi, de csak Azu.

- Youko – mondta Youko és erre a vámpírlányoknak kitágult a pupillájuk, és olvadozni kezdtek, amint meglátták Youkot. Rei ismét egy pillanatra látta Youko bal szemében azt a pirosos foltot, de amint jobban megnézte az nem is folt volt, hanem valamiféle jel. De aztán nem is érdekelte őt nagyon, mert már el is tűnt és a lányok már körül is vették őt. Youko furcsán nézte Reit erre Rei elfordította tekintetét Youkoról és a többiekre nézett.

- Na! Menjünk be – mondta Rei és a kapu felé fordult és bement követve őt a többiek. Bent a többieknek elámult a lélegzete, mert olyan nagy és szép volt. Rei már fel is ismert még egy ill. kettő embert (vagyis vámpírt) és egyből odaszaladt hozzájuk. – Anya! Hugi! – mondta nekik. – Ti mit kerestek itt?

- Ezt mi is kérdezhetnénk tőled – mondta Rei anyukája Reinek.

- Épp itt voltam, és benéztem ide – mondta Rei és megölelte anyukáját. – Úgy hiányoztál – mondta Rei a sírás határán.

- Ne hogy el sírd magad, mert elkenődik a smink – mondta Len elrontva a drámai hangulatot. Rei és anyukája elengedték egymást és pont abban a pillanatban indult el a lassú, báli zene.

- Hát akkor… - mondta Rei és a többiek felé fordult. – kezdődhet a bál!